Ide Ide

megopálosodott fa
Szépség

Az opál kő eredete: így jön létre a tejfehér kő

Drágakövek említése esetén a legtöbb emberben a nyerő négyes: gyémánt, zafír, rubin, smaragd ugrik be. Azonban érdemes megismerni más ásványokat is, melyek talán kevésbé ritkábbak, s máshogy ragyognak az előbbieknél, mégis pompás ékeink és hasznos segítőink lehetnek. Egy kiváló példa az opál, melynek, bár csak nemes- és tűzopál változatai tartoznak a drágakövek közé, mindegyik képviselője nagyszerű egészségtámogató hatással és visszafogott, sejtelmes eleganciával rendelkezik. Ismerjük meg közelebbről a sámánok kövének keletkezését és a folyamatból adódó tulajdonságait!

Opálos tények

Az opál egy olyan ásvány, amelynek legértékesebb változatait egykoron Magyarország területén bányászták az egyik legnagyobb mennyiségben elsősorban a felvidék andezitvonulataiból. A bányászatot azóta abbahagyták, viszont kirándulások alkalmával, főleg eső után, a legszerencsésebb túrázók rálelhetnek egy-egy gyönyörű darabra.

Az opál elsősorban, de nem kizárólagosan, vulkanikus kőzetek teléreiben (olyan kis ér adott hegységben, ami az azt képező kőzettől eltérő fémeket, ásványokat tartalmaz), vagy üledékes kőzetekben lelhető fel. Keletkezéséhez speciális geológiai körülmények szükségesek, ami miatt nem tartozik a leggyakoribb ásványok közé.

Kémiai összetétel szempontjából egy szilikátról, pontosabban megszilárdult kovasavgélről beszélünk, mely egykori gélállapotának köszönhetően könnyen szivárgott be az anyakőzetek repedéseibe, kisebb üregeibe. Ugyanezen tulajdonságából következik, hogy nem alakult ki benne kristályos szerkezet, és víztartalma is viszonylag magas lehet: akár a 30%-ot is elérheti. Ebből kifolyólag a közepesen puha ásványok csoportjába tartozik a Mohs-skálán elért 5,5-6,5 közötti értékeivel.

A megszilárdulás, illetve egykori mozgása során különböző anyagok, ásványok kerülhettek a gélbe, melyek a megszilárdult változatban dendritekként (zárványok) jelennek meg. Illetve különböző színűre festették az eredetileg mattfehér ásványt.

A magyarországi bányák kimerülése után Ausztráliára szegeződött az opál-gyűjtők figyelme. Ma itt és Észak-Brazíliában bányásszák a legértékesebb nemesopálokat. Ezen felül az Egyesült Államokban,Mexikóban és Japánban is jelentős nemesopál bányászat folyik.

Miért nemes és mikor tüzes?

Bár az opál jellegzetessége az opalizáció, az valójában csak a nemesopál tulajdonsága. Az opalizáció egy speciális fénytörő jelenség, amikor egy felületre eső fény szivárványos ragyogással verődik vissza, irizál. Ennek oka sokáig rejtély volt a tudósok előtt, míg a hatvanas években sikerült az opál elektronmikroszkópos elemzése során azonosítani azokat a mikron nagyságrendű ásványi összetevőket (a cristobalit ásvány lemezkéi), amelyek ezt a különleges hatást eredményezik.

A tudomány ma már képes a legtöbb drágakövet mesterséges úton, laboratóriumokban is előállítani. A nemesopál azonban idáig kifogott a szakembereken, mivel ez az egyike azon ritkaságoknak, amit még nem sikerült szintetikus úton létrehozni.

Az opál másik drágakőváltozata a tűzopál. Csak a nemes- és a tűzopált sorolják a drágakövek közé. Erre a változatra a sárgától a vörösig terjedő színskála jellemző, mely a kovasavgélbe került vasnak köszönhető.

Az opáloknak ezen túlmenően még számos gyönyörű változata ismert. Ilyen például a Nevadában gyakori zöld színű változatok, vagy az Indiában fellelhető mohaopálok, melyek megtartották fehér alapszinezetüket, de zöld és szürke zárványok adnak különleges színhatást az ásványnak.

Bár nemesopál bányáink mára kimerültek, az okkersárga színű májopálnak Magyarország az egyik legismertebb lelőhelye (Hegyalja).

Egy érdekes változat a faopál (lásd az illusztrációt) is. A Föld történelme során sokszor és nagy mértékben változott felszíne. A régi idők fái nem tűntek el nyom nélkül, csupán átalakultak: ma kőszén formájában melegítenek bennünket, vagy szolgáltatnak valamilyen energiát. Egy másik átalakulási formája ezeknek az egykori növényeknek az opalizálódás, ami során az egykori fát átitatta a kovasav. A gél és a fa együtt kövesedett meg, s ezáltal megörződött a fa eredeti szerkezete is. Ilyen különlegességek legismertebb lelőhelye a Dél-Brazíliában található Mata városka, ahol egy erdőnyi fa opálosodott át.

Ennél egyszerűbb a történettel rendelkezik a rózsa-, a kriz- és a vízopál. Spirituális tulajdonságaikat tekintve mindegyik változat kis mértékben különbözik egymástól. Általánosságban azonban elmondható, hogy segítik a kommunikációt földi és magasabb energetikai szinten is; valamint serkentik a kreativitást és nyitottá teszik tulajdonosukat.

Az opál ritka, elegáns, sejtelmes ásvány, mely változatos formákat öltve gazdagítja életünket. Elérhető drágakő, illetve ásvány. A Mérlegek születéskövének tartják, de az opál nagyvonalú: így bárkinek segít, ha “elviselik”. Válasszuk eljegyzési gyűrű köveként, vagy egyszerű medálként, a hatás és a ragyogás garantált!