Természetesen senkinek sem célja balesetet szenvedni vagy akár okozni. A legeslegjobb módszer nem is a megfelelő gépjármű kárrendezés, hanem a megelőzés. Mindig tartsuk be a szabályokat, tartsuk megfelelően karban a kocsinkat, ahogy magunkat is: ha fáradtak vagyunk, nem tiszta a tudatunk, ne vezessünk. Abban a szerencsétlen helyzetben, ha mégis balesetet szenvedünk viszont kifejezetten hasznos tud lenni, ha már van a fejünkben egy előre átgondolt forgatókönyv. Az elsődleges mindig annak megállapítása, hogy történt-e személyi sérülés. Ha igen, értesítsük a mentőket, majd a rendőrséget. Ezt a lépést követi a helyszín biztosítása, hogy a balesetet szenvedett járművel ne okozzanak továbbiakat. Tegyük ki az elakadásjelző háromszögeket, amennyiben működőképes, legyen kivilágítva az autó és villogjon az elakadásjelző. Érdemes rendőrt hívni abban az esetben is, ha nincs sérült, viszont az egyik érintett jármű külföldi rendszámú, avagy az érintettek egymás közt nem tudják, nem kívánják rendezni az ügyet. Ezek a lépések az elsők és legfontosabbak, maga a gépjármű kárrendezés érdekében csak ezután kezdjünk cselekedni.
Gépjármű kárrendezés teendők a helyszínen
Teljesen érthető, ha az érintettek szeme előtt nem az lebeg elsődlegesen, hogy mobiljukkal megörökítsék az eseményeket, hanem, hogy minden személyt és gépjárművet biztonságba helyezzenek. Ez helyén is van így. Viszont a könnyed gépjármű kárrendezés érdekében érdemes tudatosítani a határvonalat, mi a szükséges és mi a túlzás. Ha például nem történt sérülés, és nem is feltétlenül akarunk rendőrt hívni, fontos a helyszín rögzítése. Ezt manapság igazán megkönnyítik az okos telefonok. Alapvetően képekre van szükség, ahol jól látható a baleset minden szögből. Minden képben legyen benne minden érintett jármű, lehetőleg egyértelműen leolvasható rendszámtáblával. A fényképezés előtt tehát fontos nem megbolygatni a helyszínt, amennyiben az nem feltétlenül szükséges egy emberélet mentéséért. Ne toljuk odébb az ottfelejtett kerékpárt, ne guruljunk előrébb a kocsival. Vizuális segédlet mellett a gépjármű kárrendezés menetét nagyban megkönnyíti majd, ha még friss emlékekkel a helyszínről leírást készítünk. A leírás legyen tényszerű, nem azt kell leírnunk, szerintünk mi történt, hanem, hogy mit látunk, mi a balesetet követő kép. Emellett érdemes tanúkat is keresni. Általában segítő szándékkal megállnak a vezetők, járókelők, kérjük meg őket, hogy a saját szemszögükből mondják el, mit láttak és jegyezzük is le – vagy vegyük fel. Ilyenkor fontos a tanúk adatait is rögzíteni, hogy később, ha szükséges, esetleg még kapcsolatba lehessen lépni velük. És végezetül, töltsük ki a kárbejelentőt. Ez lesz az alapvető dokumentum a gépjármű kárrendezés során, ami alapján a biztosító elindítja az eljárást.
Gépjármű kárrendezés a biztosítóval
Előbb utóbb a legtöbb biztosító igényli a dokumentumok fizikai benyújtását, de általában a gépjármű kárrendezés online is elindítható. A szenvedő fél köteles bejelenteni kárigényét a kárt okozó annál a biztosítójánál, ahol a kötelező gépjármű biztosítást kötötték. A károkozó nem számíthat kártérítésre kötelező gépjármű biztosítás alapján, ellenben, ha van casco-ja, az alapján fordulhat igénnyel ahhoz a biztosítójához. Ezt azonban önállóan a gépjármű kárrendezés mentétől függetlenül kell intézze.
Ha megtörtént az online kárbejelentés, a biztosító ekkor kirendel egy szakembert, aki megszemlézi az a járművet. Az ő dolga eldönteni, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján mely sérülések állnak összefüggésben a balesettel, és melyek nem. Ennek érdekében érdemes tehát már a kárbejelentést megelőzően alapos adatfelvételre törekedni, hogy a gépjármű kárrendezés a lehető legpontosabban tükrözze a történteket. Ugyancsak jó, ha nem halogatjuk sokáig a kárbejelentést. Egy felől a kárbejelentés határideje nyolc nap, de jobb, ha 24 órát se várunk vele. A hosszas halogatás gyanakvásra ad okot, emellett a biztosító fizetési kalkulációjának az alapja a szemle záródokumentuma lesz. Ha addigra a sérüléseket megjavíttatjuk egy szervizben, sokkal nagyobb a „holtjáték”. A gépjármű kárrendezés kárfelvételi szemléjén természetesen a jármű tulajdonosa is jelen kell legyen, illetve be kell nyújtani pár dokumentumot és igazolványaink másolatát is.
Gépjármű kárrendezés összege
A kárszakértő a szemle utáni két napon belül elkészíti a kárszámítást és ezt a kalkulációt továbbítja a biztosítónak. A gépjármű kárrendezés egyik mumusa az úgynevezett „avultatás”, melynek lényege, hogy a biztosító az autó eredeti értékét köteles visszaállítani, az ezen felüli költségek már a tulajdonos befektetésének minősülnek. Tehát, ha a kocsinkban a baleset következtében új alkatrészt kell becserélnünk, de ezzel a vadiúj alkatrésszel a jármű értéke összességében ötszáz forinttal nő, akkor a biztosító azt az ötszáz forintot már nem fogja kifizetni. Tény, hogy hiába fizeti az összes többi összeget, ha nincs meg az önrész, továbbra sem működőképes az autó, de a biztosító értékben számol, nem használhatóságot néz. Ez sokszor eredményez fals előfeltételezéseket és ad félreértésre okot a gépjármű kárrendezés közben.